Környezet- és természetvédelem az erdőben

 Az elmúlt évtizedekben az emberek figyelme minden eddiginél nagyobb mértékben fordult az erdők felé. Egyre többet hallani a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságáról és arról, hogy az erdők ennek legfontosabb színterei. Ennek következményeként megfogalmazódott a természetközeli erdőgazdálkodás iránti igény, amit a társadalom egyre inkább az erdészeken és az erdőgazdálkodókon kér számon.

Hazánk 1992-ben csatlakozott a Biológiai Sokféleség Egyezményhez (CBD), amelynek figyelembe vételével a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény többek között az ökológiai hálózat létrehozását is előírja. .

A természeti értékek (növény- és állatfajok, geológiai értékek) és területek kiemelt oltalma a védetté-, illetve fokozottan védetté nyilvánítással valósul meg, de vannak a törvény erejénél fogva védett – ún. ex lege – értékek, területek is.

Jelenleg az ország területéből összesen 898 ezer hektár áll jogi védelem alatt, az alábbi megoszlás szerint:
- országos jelentőségű védett természeti területek (összesen 211 db, 847 ezer ha):
  - nemzeti park (10 db, 483 ezer ha)
  - tájvédelmi körzet (38 db, 334 ezer ha)
  - természetvédelmi terület (168 db, 30 ezer ha)
  - természeti emlék (1 db, kiterjedés nélkül)
- helyi jelentőségű (összesen 1938 db, 51 ezer ha):
  - védett természeti terület (1043 db, 51 ezer ha)
  - természeti emlék (895 db, kiterjedés nélkül)

Az országos jelentőségű védett területek csaknem fele, mintegy 47 %-a erdő. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az erdőterületek kb. 21 %-a áll jogi védelem alatt.

Az erdővagyon védelméhez elengedhetetlen az erdőgazdálkodás tervszerűsége, amelyet az állami erdőtervezés során születő, az erdőgazdálkodási lehetőségeket meghatározó közérdekű előírások biztosítanak. Az egyes úgynevezett erdőtervezési körzetekre vonatkozó alapelveket a vidékfejlesztési miniszter az erdőtervrendeletben állapítja meg. A körzeti erdőgazdálkodás alapköveként, az erdőtervrendeletben foglalt tervezési alapelvekre és előírásokra vonatkozóan az erdészeti hatóság javaslatot dolgoz ki, amit – egyeztető tárgyalást követően – a vidékfejlesztési miniszter hagyjó jóvá. A természetvédelmi érdekeknek az erdőgazdálkodásban való érvényre juttatását hivatott biztosítani, hogy az erdőkben történő gazdálkodást szabályozó körzeti erdőterveket a megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai – védett természeti területek esetében – a természetvédelmi szervek (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok) iránymutatásainak figyelembe vételével készítik el.

A védett természeti területeken belül az erdőrezervátum sajátos természetvédelmi kategória, melynek alapvető és elsődleges célja a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösségek megóvása, valamint a természetes folyamatok megismerését célzó kutatás.

A tervezett erdőrezervátum-hálózat részeként eddig 63 rezervátumot jelöltek ki mintegy 13.000 ha-on, de jogilag még csak 49 lett védett mintegy 7.500 ha-on.

Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal hazánkban is létre kellett hozni a NATURA 2000 hálózatot. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket - foglalja magába. Ez egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítani hivatott a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

A kijelölt Natura 2000 területek "a különleges madárvédelmi területek és a különleges természet-megőrzési területek" mintegy 1.95 millió hektárt tesznek ki, amely az ország területének ~21%-a. Hazánkban mintegy 774 ezer hektár erdőterület kijelölését hagyta jóvá az Európai Bizottság, amelyből jelenleg 62 ezer ha fokozottan védett, 318 ezer ha védett és 384 ezer ha nem védett státuszú.

Ahogy a többi uniós tagállamban, úgy hazánkban is elvárás, hogy az erdőgazdálkodás során a Natura 2000 szempontok is érvényesüljenek.

Ennek elérésére hazánk átfogó intézkedés-sorozatot hajtott végre, amelynek első lépése a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 erdőterületek üzemtervi előírásainak felülvizsgálata volt.

Az elmúlt évek uniós kötelezettségszegési eljárásaiból fakadóan, az Európai Bizottság felé rögzítésre került, hogy a 2004. május 1. után hatályba lépett üzemtervi előírásokat egy megfelelő szempontrendszer szerint az erdészeti hatóság a nemzeti park igazgatóságok együttműködése mellett felülvizsgálja (az erdőről az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 113. § (15) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján). A felülvizsgálatok elsősorban azokat az erdőrészleteket érintették, amelyekben az előírások alapjaiban veszélyeztethetik a Natura 2000 irányelveiben foglaltak érvényesülését (pl. a nevelővágások közül elsősorban a növedékfokozó gyérítés, a véghasználatok közül főleg a tarvágás, a fokozatos felújító vágás bontóvágása és végvágása, valamint a szálalóvágás fahasználati módok). Abban az esetben, ha a felülvizsgálat eredménye azt megkövetelte, az erdészeti hatóság egyedi hatósági határozatban döntött az üzemtervi előírások módosításáról. A törvényben előírt határidőt az erdészeti igazgatóságok betartották és az üzemtervek felülvizsgálatát maradéktalanul végrehajtották.

A feladat elvégzésével az irányelvekben foglalt Natura 2000 elvárásokat teljesítettük. Ezen kívül 2009-től kezdődően számos erdőgazdálkodási körzetben, az új körzeti erdőtervezés során már egy új jogszabálynak megfelelő Natura hatások vizsgálatára is automatikusan sor került.

A Natura 2000 szempontok érvényesülésének az Evt.-n túli, további jogszabályi garanciáját jelenti az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II.4.) FVM rendelet, amely előírja, hogy a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, fenntartásához és helyreállításához szükséges biotikai adatok és az elérendő célállapot leírásához, a nemzeti park igazgatóságok által átadott javaslatokat kell felhasználni. Ennek segítségével az erdőtervezés alá vont területen a Natura 2000 célokkal összeegyeztethető előírások már a tervezéskor, a hatósági egyeztetések során megfogalmazhatók, és végül a körzeti erdőtervbe maradéktalanul beépíthetők.

Tekintettel arra, hogy a Magyarország ellen folyó erdős kötelezettségszegési eljárások gyökere a körzeti erdőtervek Natura 2000 szempontú és az irányelvből következő megfelelő hatásvizsgálata, hazánk további feladata egy egységes és új eljárásrend kidolgozása, illetve a gyakorlatba történő átültetése volt.

Ennek érdekében a körzeti erdőtervezést szabályozó 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet módosításra került, így a jövőben a körzeti erdőtervek elfogadása előtt már minden erdőterv Natura 2000 hatásbecsléséről az erdészeti hatóságnak gondoskodnia kell. A hatásbecslés folyamatában a természetvédelmi igazgatás aktív részvétele is biztosított, amelyhez egy világos szempontrendszert tartalmazó Útmutató is készült, amely alapvetően a hatásbecslés végrehajtásához és egységes dokumentálásához nyújt hatékony segítséget az ebben résztvevő államigazgatás szervek részére.

Az erdészeti hatóság által végzett vizsgálat során az összes erdészeti beavatkozás hatása, mértéke jól számszerűsíthető, az egyes fafajok szintjéig erjedően megállapítható az azokat érintő erdőgazdálkodási tevékenység hatása, valamint jól modellezhetőek az egyes erdőrészletek leírásából az erdőállományban beálló változások (az erdő záródásának csökkenése, az egyes pl. idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdő szerkezetében, szintezettségében bekövetkező változások, stb.).

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a körzeti erdőtervezés több évtizedes előzményekre és adatgyűjtésekre épül, így valójában az erdőgazdálkodás hatásainak értékelését már hosszabb időbeli adatsorokra építve tudja elvégezni, hiszen fő célja: az erdei életközösségek minél jobb állapotban történő meghagyása, mivel ezzel lehet csak biztosítani az erdőgazdálkodás hosszútávú fenntartását, az ott élő emberek megélhetésének biztosítását.

Menü

Főoldal

Navigáció