Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel a történelmi Magyarország területének kétharmadát, erdeinek 84 százalékát elveszítette. A korábban mintegy 26-27%-os erdősültség Magyarországon 11,8 %-ra csökkent, így hazánk Európa erdőben-fában negyedik legszegényebb országává vált.
Ezen a helyzeten azóta több erdőtelepítési intézkedéssorozatnak köszönhetően jelentős javulást sikerült elérni, melynek köszönhetően az ország erdősültsége mára 20% fölé emelkedett. A Nemzeti Erdőtelepítési Program az elmúlt közel egy évszázad kapcsolódó eseményeit rögzíti, és meghatározza a további feladatokat.

 Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel a történelmi Magyarország területének kétharmadát, erdeinek 84 százalékát elveszítette. A korábban mintegy 26-27%-os erdősültség Magyarországon 11,8 %-ra csökkent, így hazánk Európa erdőben-fában negyedik legszegényebb országává vált.
 
A két világháború között a gyökeresen megváltozott társadalmi-, gazdasági-, és természeti környezethez igazodóan Kaán Károly vezetésével új erdészeti politika került kidolgozásra.
 
Ennek két egyszerű, világos alapelve volt, melyek napjainkban is érvényesek:
- a meglévő erdők védelme, természetességének, szerkezetének javítása,
- új erdők telepítésével növelni az ország erdőterületét.
Az utóbbit elsősorban tervezték végrehajtani.
 
Humánökológiai szempontoknak is megfelelően a megfogyatkozott erdőterület növelése elsősorban a fátlan Nagyalföldön kezdődött meg (Alföld-fásítás).
 
A II. világháború után az ország export-import mérlegének javítása, a devizaterhek, a súlyos importterhet jelentő fa- és fatermék-behozatal csökkentése mellett az erózió, defláció elleni védelem, a települések körüli zöldövezetek létrehozása is kiemelt feladatként fogalmazódott meg, így az ötvenes években az erdőtelepítés nagy lendületet vett, amely a rendszerváltásig többé-kevésbé azonos ütemben folytatódott.
 
A rendszerváltozással együtt megkezdődött privatizációs és kárpótlási folyamat során az erdőtelepítés szempontjából fontos mezőgazdasági területek jelentős része magántulajdonba került, így ezzel egyidejűleg szükség volt a kormányzati szándék megerősítésére az erdőtelepítési program folytatása mellett.

A Kormány az 1991-től 2000-ig terjedő tíz éves erdőtelepítési ciklus végrehajtása érdekében a 3224/1991.(VI. 13.) és a 3153/1992. (IV. 16.) számú Korm. határozataiban adta meg a szükséges rendelkezéseket. A kormányhatározatok összesen 150 ezer hektár új erdő létrehozását irányozták elő, amelyből 66 ezer hektár új erdő telepítése valósult meg.
 
A nagyarányú erdőtelepítések következtében az ország erdősültsége az ezredfordulóig az 1945. évi 11,8 %-ról 19,2 %-ra emelkedett.
 
2001-től 2006-ig a szakminisztérium 90 ezer hektár új erdő telepítését tervezte, amiből 69 213 hektár erdő telepítése valósult meg. Ez az elképzelés 77 %-os teljesülését jelentette. Az évenkénti megvalósítás területi adatait régiónként az 1. számú melléklet tartalmazza.

Az erdőtelepítés ütemét 2004-ig alapvetően az erdőtelepítésre rendelkezésre álló nemzeti pénzügyi forrás határozta meg, azonban 2004-től a hangsúly már az uniós források igénybevételére helyeződött át, így a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv "Mezőgazdasági területek erdősítése" intézkedés keretében uniós társfinanszírozással a 2004/2005. és a 2005/2006. tenyészeti évben 21.657 ha erdőtelepítési első kivitel valósult meg.
 
Napjainkra tehát jelentős állami támogatással és szakmai munkával az ország erdősültségét sikerült a korábbi 11,8 %-ról 20,1 %-ra emelni, ami összességében 750 ezer hektáros erdőterület növekedést jelent. Az ország erdősültsége folyamatosan javul, azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható (EU-15: 35,1 %).
 
Az erdőtelepítések legnagyobb része a mezőgazdasági művelés számára kevésbé alkalmas gyenge szántókon, legelőkön létesült, így a mezőgazdaság szerkezet-átalakításában is jelentős szerepet töltött be.

 

Kapcsolódó dokumentumok:

A Nemzeti Erdőtelepítési Program teljes szövege